Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Az első kávéhullám

Az első kávéhullám

Mi történt a kávékultúránkkal a 20.-21. században? A korábbiakban már meséltünk a második és a harmadik kávézási hullámról, de most nézzük az elsőt: az olasz kávéhullámot!

Az első kávéhullám

Mi történt a kávékultúránkkal a 20.-21. században? A korábbiakban már meséltünk a második és a harmadik kávézási hullámról, de most nézzük az elsőt: az olasz kávéhullámot!

Magyarországon 3 nagy „kávéhullámot”, különböztethetünk meg, amelyek az utóbbi időszakban a magyar kávétörténetében nagy jelentőséggel bírtak, és a mai napig meghatározzák kávékultúránkat, kávézási, fogyasztói kultúránkat. Ezek

  1. az olasz,
  2. az amerikai,
  3. és az újhullám, mely tulajdonképpen egy második amerikai hullám, hiszen gyökerei Amerikából és Ausztráliából erednek

Kicsit fordított sorrendben haladva, a 2. és a 3. után beszélgessünk az 1. hullámról is!

A magyar kávékultúra alapjai

A magyarországi kávékultúránknak török gyökerei vannak: a hódoltság idején, mint török szokás terjedt el hazánkban, és a kávéházak használata is török kiváltság volt, épp ezért, mi magyarok ferde szemmel néztünk az erős feketére. Egy kicsit később azonban, nyugati barátainkhoz hasonlóan, akik nem szenvedtek a rabiga alatt, nálunk is meghódította az emberi szíveket ez az ital.

A kávéházak egészen az első világháborúig a társadalmi élet legjelentősebb színterévé váltak, és nemzeti kultúra is ezen közegekben teljesedett ki. A művészi körök részben párizsi mintára, részben saját szokások megalkotásával alakították ki a maguk irodalmi kávéházait. A millenniumi időkre csak a fővárosban közel 1000 kávéház és kávékimérő működött.

A virágzó időszakot gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a két világháború. De mi történt azután? Hogy épült újjá a városi kávékultúra, mi az, ami meghatározza a 21. századi szokásainkat ezen a téren? A huszadik század második felében „három kávéhullám” jelent meg Magyarországon, ezek élesztették újjá, adtak új lendületet és stílust a történetnek.

Kávégépek és feltalálók

Az olasz hullám megértéséhez bele kell egy kicsit mennünk a technikai háttérbe, hiszen ez volt az, ami gyökeresen megváltoztatta a kávézási szokásokat szinte az egész világon.

Itáliában a kávéforradalom már a 19. században kezdődött, amikor Angelo Moriondo olasz feltaláló bemutatta az első kávéfőzőgépet, a mai az eszpresszó gép elődjét. A torinói Nagyvásáron harmadik helyezést ért el vele, bár találmányát sose tudta ipari mértékben gyártott szériatermékké tenni. 1885-ben Párizsban szabadalmaztatta, ez volt az első olyan szerkezet, amely a kávéőrleményből víz és gőz adagolásával feketekávét állított elő, igaz nem egyszemélyes adagokat, hanem nagy mennyiségű, literes kiszerelést.

1902-ben Luigi Bezzera és Desiderio Pavoni saját gyárukban, Moriondo találmányától függetlenül hozták létre a saját terméküket, és nyújtották be szabadalmi kérelmüket. Gépük kizárólag gőzzel működött, de közel 1000 kávét is le lehetett vele főzni. 1906-ban, a Milánói Vásáron közkinccsé tették a szorosabb értelemben vett eszpresszó gépeket, melyek még számos újításon és fejlődésen mentek át, mire a Pavoniból elismert márkanév lett. Napjaink háztartásaiban is népszerűek, hiszen mára már könnyen megfizethetőek.

Több mint tíz évvel később Pier Teresio Arduinonak-nak sikerült a gőz természetes nyomását helyettesítenie: pumpás eljárással léptette kölcsönhatásba a forró vizet a kávéőrleménnyel, ezzel lett kiküszöbölhető a kozmásodás.

Az átütő siker akkor jött el, amikor a kétatmoszférás nyomás korlátait is sikerült kiküszöbölni: ez Achille Gaggia terméke volt. Gaggia titka a karos-rugós túlnyomás technikában rejlett, ezzel a forrásvíz a nyomás alatti kamrába jutott, majd az őrleményre. A túlnyomás hozza létre a ‘crema’-t. A kávégépek forradalmát illetően még mindenképpen meg kell említenünk egy 1961-es találmányt: Ernesto Valente hozta létre azt az eszpresszógépet, ahol az őrölt kávé pontos adagolásához már csak egy ütközésig tekert mozdulatra volt szüksége a készítőknek. Az alapadagot hívjuk Faema E61 fejegységnek. Ehhez a géphez a pumpás nyomás és a gőzölőcső is hozzátartozott.

Csomagolás, blended eljárás, tejhabositás

Az olasz kávéhullám kapcsán nem mehetünk el szó nélkül a magyar származású Francesco Illy mellett, aki 1933-ban Triesztben alapított ‘Illycaffe’ gyár tulajdonosaként kísérletezte át fél életét. Ő hozta létre többek között a vákuumos, kiskereskedelmi kiszerelésű csomagolást.

Az olasz kávéhullámmal terjedtek el tejes italok is, bár kevesen tudják, hogy ennek eleinte nem az ízélmény volt az oka, hanem a gazdasági megfontolások: a felgőzölt tej nagyobb térfogata miatt kevesebbet kell belőle használni…

Az olasz kávékultúra alapja a forradalmi találmányok mellett a blended eljárás volt: ez azt jelentette, hogy a kávét előállító üzemek előszeretettel gyártották úgy a saját márkájú kávéjukat, hogy azokban több termőterületről érkező kávét egyesitettek.