Az első kávéhullám
Mi történt a kávékultúránkkal a 20.-21. században? A korábbiakban már meséltünk a második és a harmadik kávézási hullámról, de most nézzük az elsőt: az olasz kávéhullámot!
Magyarországon 3 nagy „kávéhullámot”, különböztethetünk meg, amelyek az utóbbi időszakban a magyar kávétörténetében nagy jelentőséggel bírtak, és a mai napig meghatározzák kávékultúránkat, kávézási, fogyasztói kultúránkat. Ezek
- az olasz,
- az amerikai,
- és az újhullám, mely tulajdonképpen egy második amerikai hullám, hiszen gyökerei Amerikából és Ausztráliából erednek
Kicsit fordított sorrendben haladva, a 2. és a 3. után beszélgessünk az 1. hullámról is!
A magyar kávékultúra alapjai
A magyarországi kávékultúránknak török gyökerei vannak: a hódoltság idején, mint török szokás terjedt el hazánkban, és a kávéházak használata is török kiváltság volt, épp ezért, mi magyarok ferde szemmel néztünk az erős feketére. Egy kicsit később azonban, nyugati barátainkhoz hasonlóan, akik nem szenvedtek a rabiga alatt, nálunk is meghódította az emberi szíveket ez az ital.
A kávéházak egészen az első világháborúig a társadalmi élet legjelentősebb színterévé váltak, és nemzeti kultúra is ezen közegekben teljesedett ki. A művészi körök részben párizsi mintára, részben saját szokások megalkotásával alakították ki a maguk irodalmi kávéházait. A millenniumi időkre csak a fővárosban közel 1000 kávéház és kávékimérő működött.
A virágzó időszakot gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a két világháború. De mi történt azután? Hogy épült újjá a városi kávékultúra, mi az, ami meghatározza a 21. századi szokásainkat ezen a téren? A huszadik század második felében „három kávéhullám” jelent meg Magyarországon, ezek élesztették újjá, adtak új lendületet és stílust a történetnek.
Kávégépek és feltalálók
Az olasz hullám megértéséhez bele kell egy kicsit mennünk a technikai háttérbe, hiszen ez volt az, ami gyökeresen megváltoztatta a kávézási szokásokat szinte az egész világon.
Itáliában a kávéforradalom már a 19. században kezdődött, amikor Angelo Moriondo olasz feltaláló bemutatta az első kávéfőzőgépet, a mai az eszpresszó gép elődjét. A torinói Nagyvásáron harmadik helyezést ért el vele, bár találmányát sose tudta ipari mértékben gyártott szériatermékké tenni. 1885-ben Párizsban szabadalmaztatta, ez volt az első olyan szerkezet, amely a kávéőrleményből víz és gőz adagolásával feketekávét állított elő, igaz nem egyszemélyes adagokat, hanem nagy mennyiségű, literes kiszerelést.
1902-ben Luigi Bezzera és Desiderio Pavoni saját gyárukban, Moriondo találmányától függetlenül hozták létre a saját terméküket, és nyújtották be szabadalmi kérelmüket. Gépük kizárólag gőzzel működött, de közel 1000 kávét is le lehetett vele főzni. 1906-ban, a Milánói Vásáron közkinccsé tették a szorosabb értelemben vett eszpresszó gépeket, melyek még számos újításon és fejlődésen mentek át, mire a Pavoniból elismert márkanév lett. Napjaink háztartásaiban is népszerűek, hiszen mára már könnyen megfizethetőek.
Több mint tíz évvel később Pier Teresio Arduinonak-nak sikerült a gőz természetes nyomását helyettesítenie: pumpás eljárással léptette kölcsönhatásba a forró vizet a kávéőrleménnyel, ezzel lett kiküszöbölhető a kozmásodás.
Az átütő siker akkor jött el, amikor a kétatmoszférás nyomás korlátait is sikerült kiküszöbölni: ez Achille Gaggia terméke volt. Gaggia titka a karos-rugós túlnyomás technikában rejlett, ezzel a forrásvíz a nyomás alatti kamrába jutott, majd az őrleményre. A túlnyomás hozza létre a ‘crema’-t. A kávégépek forradalmát illetően még mindenképpen meg kell említenünk egy 1961-es találmányt: Ernesto Valente hozta létre azt az eszpresszógépet, ahol az őrölt kávé pontos adagolásához már csak egy ütközésig tekert mozdulatra volt szüksége a készítőknek. Az alapadagot hívjuk Faema E61 fejegységnek. Ehhez a géphez a pumpás nyomás és a gőzölőcső is hozzátartozott.
Csomagolás, blended eljárás, tejhabositás
Az olasz kávéhullám kapcsán nem mehetünk el szó nélkül a magyar származású Francesco Illy mellett, aki 1933-ban Triesztben alapított ‘Illycaffe’ gyár tulajdonosaként kísérletezte át fél életét. Ő hozta létre többek között a vákuumos, kiskereskedelmi kiszerelésű csomagolást.
Az olasz kávéhullámmal terjedtek el tejes italok is, bár kevesen tudják, hogy ennek eleinte nem az ízélmény volt az oka, hanem a gazdasági megfontolások: a felgőzölt tej nagyobb térfogata miatt kevesebbet kell belőle használni…
Az olasz kávékultúra alapja a forradalmi találmányok mellett a blended eljárás volt: ez azt jelentette, hogy a kávét előállító üzemek előszeretettel gyártották úgy a saját márkájú kávéjukat, hogy azokban több termőterületről érkező kávét egyesitettek.
