Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Arabica, robusta, kávéblendek – 1. rész: az arabica

2020. 09. 02. 16:04:21
Arabica, robusta, kávéblendek – 1. rész: az arabica

Soron következő bejegyzéseinkben a fogyasztási célra elterjedt kávétípusok jellemzőit vesszük sorra. Az arabica vagy a robusta az ízletesebb? Hol termesztik őket? Miért készítünk belőlük kávékeveréket, vagy másnéven blendet? Ezekre, és további érdekes kérdésekre kaphatsz választ, ha tovább olvasol!

Coffea Arabica

Az arabicát már 1753 óta készítik; a legismertebb variánsai a Typica és a Bourbon, de ezekből is több variánst fejlesztettek (például a brazíliai Caturrát, vagy a közép-amerikai Ticót). A XIX. század végén a természettudósok megállapították, hogy nem arab, ahogy korábban sejtették – és ahogy a neve alapján hinni lehetett –, hanem egy Etiópiában őshonos növény. A vadon termő arabica csak Dél-Etiópiában terem meg, a Rift-völgy két oldalán, illetve a dél-szudáni Boma-fennsíkon. Ezekről a területekről indult világhódító útjára.

Kifejezetten arabicát termelő országok pl. Brazília, Kolumbia, Honduras, Guatemala, Etiópia és Nicaragua. Főleg a közép-, és dél-amerikai, valamint afrikai területekre jellemző. Nagyjából 1000 és 3000 méter közötti tengerszint feletti magasságban termesztik, trópusi, szubtrópusi éghajlatban. Koffeintartalmuk általában 0,5% és 1,5% közé tehető. A koffeintartalom és a tengerszint feletti magasság közt érdekes összefüggés van:

A koffein egy színtelen, szagtalan, de keserű vegyület. A kávénövény évszázados fejlődése során a koffeint a kártevők elleni védekezésképp „fejlesztette ki”. Azonban minél magasabb területre megyünk, annál kevesebb kártevővel találkozhatunk, ezáltal a kávénak kevesebb védekezésre van szüksége, így kevesebb lesz benne a koffeintartalom.

 

Növényi tartalma magasabb, mint a robustának, ezáltal stabilabb a crema-ja, illetve rugalmasabb is, azaz keverés után visszazár. Gyümölcscukor tartalma is magasabb, 7-9% körül mozog.

Az arabica rettentő érzékeny növény: már a csekély hőingadozástól is tönkremehet a termés, akárcsak a kávérozsda nevű, vagy egyéb kávét megtámadó növénybetegségektől. Mivel az időjárási viszontagságoknak és betegségeknek kevésbé ellenálló, emiatt termesztése nagyobb figyelmet és gondosságot követel. A világ kávétermelésének 60-70%-át teszi ki.

Az arabica kávészemek általában nagyobb méretűek, mint a robusta fajták, viszont az arabica cserje terméshozama kisebb, tehát kevesebb kávészemet találhatunk meg rajta, mint egy robusta növényen. Az arabica kávészemek kinézete szögletesebb, hasítékában hajlat látható, sarkosabb, téglatest-szerű.

Általánosságban elmondható, hogy az arabica kávék aromagazdagabbak, szélesebb aromaspektrumuk van. Viszont fontos tisztázni, hogy az arabica kávé nem egyenlő a jó kávéval, míg a robusta nem azonosítható, mint rossz kávé! Az arabica és robusta kávét minőségi szempontból, ebben az általánosításban vizsgálni helytelen! A kávé minőségét az alfaj, a termesztés és feldolgozás határozza meg. Mindkettő esetében találunk kiváló és gyenge minőségű terméket.

Az arabica kávékkal a New York-i tőzsdén kereskednek. Jelenlegi állás szerint kb. kétszer annyiba kerül ugyanannyi arabica kávé, mint robusta kávé. Ez elsősorban a kevesebb terméshozam és nehezebb termesztési feltételek miatt van így, és nem a minőségbeli különbség miatt.

A következő blogbejegyzésben a robusta jellemzőit vesszük sorra!

Addig is, ha szeretnél 100% arabica kávékat kóstolni, kattints ide és válogass kedvedre! Van választék bőven! :)