A kávébabból számtalan különböző ital készíthető, és ez nem csak attól függ, hogy melyik fajtájú kávécserje gyümölcsét élvezzük, hanem attól is, hogy:
mi történik a kávészüret után?
A kávészemek egy piros húsú, ehető gyümölcs bensejében rejtőznek, gyakorlatilag magok. Első lépésként a kávéültetvényeken dolgozók leszüretelik a megérett gyümölcsöket, és különböző technikákkal megtisztítják a magokat. Eljárástól függően akár hónapokig is eltarthatnak ezek a lépések. Az, hogy melyik verziót alkalmazzák, nem a kávé típusától, hanem sokkal inkább a termelés helyszínének környezeti tényezőitől, illetve a felvevőpiac igényeitől függ.
Kétféle eljárás közismert: az úgynevezett nedves és a száraz feldolgozás, de valójában jóval többféle lehetőség létezik, sőt, a két technikát egyes esetekben ötvözik is. Cikkorozatunk első 2 részében összegyűjtöttük a kávé szerelmesei számára, hogy milyen megoldások léteznek a szüret utáni tisztításra – ez ugyanis nagyban befolyásolja, hogy milyen karakterjegyei lesznek az ital ízének.
A leggyakoribb eljárások
Száraz, vagy természetes eljárás
Ez az eljárás a legősibb módszer, és olyan vidékeken terjedt el, ahol jellemző a vízhiány, tehát leginkább Etiópiában, Indonéziában és Peruban jellemző.
A kávégyümölcsöt a betakarítást követően két-három héten át állványokra kiterítve szárítják, miközben rendszeresen forgatják, ellenőrzik a száradás folyamatát. Ha a nedvességtartalom 12% alá csökkent, akkor a kávészemeket gépi technikával lehántolják.
Mivel a kávébab a folyamat részeként hosszú időn keresztül érintkezik a gyümölccsel, ezért, a száraz eljárással készült kávé esetében a gyümölcsös ízeket erősebben fogod érezni. Itt tehát testesebb, határozottabb jellegek dominálnak.
Nedves, vagy mosott eljárás
Ez a folyamat az egész világon elterjedt módszer, de elsősorban olyan területeken művelik, ahol a közelben nagyobb mennyiségű természetes víz található. Hátránya, hogy az eljárás folyamán savasabb jelleget kap a kávé.
A nedves eljárásnál az első lépés, hogy a betakarított termést azonnal átmossák, s ezt követően rögtön hántolják is. Ezt követően vizes tartályokba helyezik, ahol a magon visszamaradt pektines réteg (musilage) magas cukortartalma miatt a termék fermentálóik. A folyamat a kávé érettségétől függően 12 óra és 6 nap között is eltarthat. Ha a szemek ragacsossága teljesen megszűnik, akkor újabb „öblítés”, majd szárítás következik, és végül egy végső hántolási folyamat zajlik le.
Ez a kettő tehát a legjellemzőbb feldolgozási forma, de itt korántsem ér véget a lista! Cikksorozatunk következő részében bemutatjuk azokat az eljárásokat, amik kevésbé ismertek – viszont érdemes tudni róluk. Igencsak különleges ízvilágot eredményeznek, amit minden kávéimádónak érdemes kipróbálnia!
