A múltkori cikkben már bemutattuk a kávészemek 2 leggyakoribb feldolgozási módját, a száraz és a mosott eljárást, most pedig jöjjenek:
a kávé feldolgozásának különleges módszerei!
A honey / „mézes” eljárás
A mézes eljárás neve a pektines-ragacsos réteg megtartására utal. Az elsősorban Costa Rica területén elterjedt, de más, közép-amerikai országokban is ismert módszer eredménye egy édeskésebb, alacsonyabb savtartalmú kávé. A kávégyümölcsöt megmossák, majd géppel eltávolítják a külső héjat és húst, rajta hagyva a pektines réteget. Ezt követően a kávészemeket kiteszik száradni, melynek során rövidebb idejű fermentáció történik.
A félszáraz eljárás
Ez, az alacsonyabb savasságot eredményező módszer főleg Brazíliára jellemző. A kávégyümölcsöt a betakarítást követően megmossák, de jóval kevesebb vizet használnak fel, mint a nedves eljárás során. Géppel eltávolítják a külső héjat és húst, majd a fermentációs folyamatot kihagyva, egy külön, erre a célra kifejlesztett géppel a pektines réteget (musilage) is leválasztják a magról. A folyamat végén a magokat kiszárítják, és megtisztítják a pergamenszerű héjtól.
Félig mosott eljárás
Az Indonézia területén jellemző eljárással szintén az alacsonyabb savtartalmú kávé híveinek kedveznek. A kávét megmossák, majd leválasztják a gyümölcsről, a "mézes" eljáráshoz hasonlóan szárítják, de csak egy napon át. A részben megszáradt pektines réteget (musilage) lemossák, majd tovább szárítják, amíg a nedvességtartalom 40-50 százalékra nem csökken. A félig nedves kávét ekkor központi raktárakba szállítják, ahol újra meghántolják, majd teljesen kiszárítják.
Többször mosott eljárás
Ha különleges aromákra vágysz, akkor válassz olyan kávét, amelyet Burundiban és Ruandában termelnek. A selymes, lágy hatású, egyedi ízvilágot többszöri mosott eljárás során nyeri el a termék. Az eljárást mosóállomásokon végzik, ahol a kávét vizes medencébe helyezik, és a hibás, úszó darabokat lehalásszák. Eltávolítják a külső réteget, a pektines kávét 12 órára száraz medencébe helyezik, majd 12 órán át vizes medencében állni hagyják. A kávészemeket átmossák, és 10 órára ismét a vizes medencébe kerül. Végül a folyamat több hónapon át tartó szárítással, majd hántolással zárul.
Monsoon Malabar eljárás
Amikor közel hat hónapon át fából készült vitorlás hajókkal szállították a kávét India és Európa között, az áru a tenger sós, nedves párájában érlelődött, elvesztette savasságát, valamint egyedi ízjegyeket kapott. Indiában a legújabb technikákkal igyekeznek elérni ezt a hatást: a száraz eljárásos előkészítés után a megtisztított kávét 2 hónapra nagy, nyitott épületekben akasztják ki jutazsákokban, hogy a sós levegő átjárja. Ezt követően májusban, a monszunesők idejére a kávét vastagabb rétegben kiterítik fedett épületek padlójára, így az sajátos módon veszi fel a nedvességet. A kávét szeptemberben, a monszun végével újra zsákokba rakják és értékesítik.
Mi történik ezután a kávéval?
Miután a kávé valamelyik eljáráson átesett, akkor a következő lépés a feldolgozásában a pörkölés folyamata. Ha érdekelnek a pörkölési eljárások fortélyai, kövess minket, mert hamarosan erről is mesélünk majd!
