A kávézás Isten ellen való vétek?
Egy legenda szerint az Etiópiába látogató, hittérítő szerzetesek úgy hitték, hogy a kávé a Pokolról való. Ezt a hatása indokolta, vagyis látták, milyen élénkek tőle a bennszülöttek, és ezt természet-, azaz Istenellenesnek tartották. A kávébabokat ezért máglyára vetették – innen ered a kávépörkölés hagyománya.
Érdekes ellentét, hogy a töröknél viszont a kezdetben szakrális italként tartották számon: a kávé fogyasztása kizárólag azoknak a szent embereknek volt engedélyezve, akik a virrasztással egybekötött szertartásokat végezték. Ugyanakkor a másik oldalon, a törökökkel viselt háborúk alatt évszázadokon át a Sátán italaként emlegették Európa-szerte. Pápai rendelet kellett hozzá, hogy a keresztény emberek végre nyitottak legyenek egy forró feketére, és ne gondolják, hogy halálos bűnt követnek el a fogyasztásával. A legenda szerint végül VIII. Kelemen még meg is áldotta a kávébabokat.
Se veled, se nélküled: Nagy Szulejmán szultán és a kávé kapcsolata
Nem minden egyházfi volt ilyen nyitott: amikor Nagy Szulejmán 1535-ben engedélyezte a kávéfogyasztást birodalma minden lakója számára, a maradibb imámok továbbra is azt hirdették, hogy fekete képpel támad fel minden lelkes kávéfogyasztó.
Szulejmán szultán szerette a kávét, és mindenkivel osztozni akart az ital örömeiben, végül azonban szeretetét legyőzte félelme. Attól tartott, hogy egy jó erős fekete mellett a janicsárok összeesküvést szőnek ellene, ezért fejvesztés terhe mellett 1567-ben be is tiltatta a kávézást, mint szabadidős tevékenységet. A tiltás 1640-ig volt érvényben, így sok időnek kellett eltelnie a törököknél, hogy a kávékultúra végre meghódíthassa a területet.
A pletyka hatalma
Nem Szulejmán volt az egyetlen uralkodó, akiben ilyen jellegű félelmek gyúltak: II. Károly angol király attól félt, hogy feleségével való rossz viszonyáról és szeretőiről szóló pletykáknak a bölcsője a kávézó. Ezért 1675-ben törvényben tiltotta volna be a kávé fogyasztását, de miniszterei tiltakozása miatt a terve dugába dőlt.
De nem kell ennyire messzire mennünk se térben, se időben: a Kádár korszakban szintén úgy gondolhatták, hogy a kávé mellett születnek az összeesküvések, ezért bedrótozták a Hotel Astoriát, és a hozzá tartozó kávéházat. Bár a nyugati vendégeket továbbra is itt szállásolták el, az akció gyakorlatilag hatástalan maradt, hiszen a lehallgatás köztudott volt, ezért mindenki csomót kötött a nyelvére.
Amikor a méregerős fekete valóban mérgező
A kávé koffeintartalma a tévhit szerint függőséget okozhat, sokak gondolják úgy, hogy rossz hatással van a szervezetre. Pedig egyesek szerint a jó kávé erős, mint a méreg. Hogy mennyiben vezethet halálhoz a túlzott kávéfogyasztás, és hogy pontosan mi is az a sok, jó kérdés, de hogy a történelem folyamán gyilkoltak már kávéval, az nem vitás.
A kávéba kevert méreg nem csak egy Agatha Christie által irt regényfordulat: a huszadik századi, hírhedt tiszazugi gyilkosságok közül például sok esetben az arzént a kávéba keverték, hiszen a két keserű íz feltűnés nélkül megfér egymás mellett.
Amikor a kávé ára volt a kérdés
Egy minőségi, jól szituált kávézóban ma aranyáron adják a kávét, és bizony az újhullámos kávékülönlegességek is vetekednek egy mozijegy árával. Gondoltad volna, hogy a magyar kávézók történetében volt olyan időszak, amikor törvényt kellett hozni arról, hogy ne legyen olcsó a kávé? 1737-ben, amikor még csak három kávézó működött Pesten és Budán, pontosan ez történt: ahhoz, hogy az egymás alá licitáló kávéházi tulajdonosok ne menjenek tönkre, Pestnek hivatalos határozatot kellett kiadnia a kávé fogyasztói áráról.
Szerencsére ma már nincs minimális (sem maximális) összeg, szabad a kávépiac, minőségi, első osztályú webshopunkban így garantálni tudjuk a jó árakat, és azt is, hogy senki nem veszi fejed, ha tőlünk rendeled az alapanyagokat egy méregerős feketéhez!
