Sebastian Bach és a kecskehús
A nagy zeneszerző 1734-35-ben alkotta meg híres Kávékantátáját, melyet részben az isteni nedű, részben pedig a költészet ihletett meg; sajátos reakció volt ez egy korabeli ismert költő, Picander, polgári nevén Christian Friedrich Henrici kávéval kapcsolatos ironikus verseire. Bach egyházi zeneszerzőként, ebben az időben a lipcsei Tamás-templom karnagyaként tett egy nagy kivételt a fekete ital kedvéért és egy teljesen más arcát mutatta meg ebben a művében. A kantáta története szerint Schlendrian papa szobafogsággal, zsebpénz megvonásával akarja leszoktatni lányát, Lieschent szenvedélyéről, a kávéivásról. A lány azonban csak egyetlen dologért cserébe hajlandó lemondani bűnösnek tartott szenvedélyéről: ha apja végre férjhez adja. A történet pikantériája, hogy a hölgy megfogadja, de csakis olyan férfit fogad el férjeként, aki enged ezen hóbortjának. A darab nem templomban, hanem a lipcsei Zimmermann kávéházban került bemutatásra, melyet a hely törzsvendégei hallhattak elsőként.
Johann Sebastian Bach saját maga is gyengéd vonzalmat, vagy inkább elengedhetetlen szükséget érzett a kávé iránt. A nagy zeneszerző a saját kávéfogyasztásáról az alábbiakat állította: „A reggeli kávém nélkül olyan vagyok, mint egy darab kiszáradt sült kecskehús.”
https://www.youtube.com/watch?v=s4PpNlO_ZCs&ab_channel=cakekim
Beethoven és a számok
Bach szenvedélyességével ellentétben – ami még egy zenemű megkomponálására is inspirálta – Beethoven kávérajongása a precizitásban és a matematikai pontosságban teljesedett ki. A legenda szerint a nagy zeneszerző minden egyes reggel saját maga válogatott ki 60 tökéletes kávészemet, hogy abból megszülethessen a tökéletes ital. Bizonyosan nem csupán néhány perc volt így a reggeli kávé…
Zenés kávéházak: töröknél és nálunk
A vendégek szórakoztatása bizony már nagyon régen is fontos volt. A tulajdonosok azt tűzték ki célul, hogy egy kávéház több legyen, mint egy hely, ahol meg lehet inni egy feketét egy ismerős, rokon vagy jóbarát társaságában. Bár Bach a kávéivás kapcsán egy nő gasztronómiai szenvedélyéről mesélt, valójában a kávéfogyasztás, a kávékultúra, a kávéházak világa alapvetően évszázadokon át maszkulin kiváltságnak számítottak, és nagyon kevés kivételtől eltérően, a 20. században csak a híres művésznők, vagy a híres alkotók feleségei vehettek részt aktívan a kávéházi életben. Elsősorban tehát olyan elfoglaltságok kötődtek a kávéházakhoz, amelyek más, a férfiak által kedvelt szórakozást jelentettek, mint a kártya, a sakk, vagy a biliárd.
Ami általános volt, az az, hogy valamiféle zenés műsort szinte mindenhol szolgáltattak. Ebből a célból a török időkben sok helyen szerződtettek mesemondókat (meddah), akik divatos népi regényeket, hőstörténeteket, meséket adtak elő, amelyet zenés kísérettel tettek izgalmasabbá, színesebbé. A kávéházak állandó fellépői voltak még a bábjátékosok és az árnyjátékosok, bűvészek, akrobaták, akiknek az előadásait szinte mindig a zenészek produkciói dobták fel. A későbbi századokban, a kávéházak között már megkülönböztették a zenés (szemai) és az olvasó (kiraathane) kávéházakat, és egyes társadalmi csoportoknak is külön kávéháza volt.
De mi a helyzet kis hazánkkal? Ha egy formulát kellene megnevezni, akkor az biztosan a kávéházi cigányzene volt, mely a 19. században élte virágkorát, és a kávéházi berkekben kezdte térhódítását. Keveredett a roma ritmus és magyar népdal, amiből jó néhány ismert magyar nóta született meg, mint, a „Vén cigány”, az „Egy cica, két cica”, az „Édesanyám te jó asszony”. Magyarországon, az 1920-as évek átalakulást hoztak: ekkor nyíltak az új pompás, zenét is szolgáltató Café-restaurantok.
https://www.youtube.com/watch?v=7Zpxt1-E_po&ab_channel=DesMakkai
Vetélkedő és zenegép
Gondolta volna, hogy Budapest 2 híres kávéháza megannyi érdekes emléket őriz? Évtizedekig az Astoria szálló halljából és étterméből sugározták a Magyar Rádió népszerű, „Ki nyer ma?” című komolyzenei műveltségi vetélkedőjét. A Ferenciek terén található Ibolya presszó – ahol még ma is kapható a csavaros üvegű Bambi üdítő, és a mosdó ajtaján még mindig ott díszeleg Vilma néni és Kálmán bácsi – a zene terén is kuriózumot kínál: a bejárattól jobbra egy zenegép kapott helyet, melyből bárki kedvére válogathat.
